Egy közeli parkba értek, ahol egy padra telepedtek. Polly összeráncolta a szemöldökét, majd megszólalt.
- Ezt a tekintetet ismerem, Mark. Mikor kiskorunkban valamit rosszat tettél, ugyanezt láttam. Valamit nem mondasz el. Gyerünk, ki vele!
- Jó... Igazad van, vannak dolgok... Nem minden részletét mondtam el annak, hogy mi történt Bette-tel.
- Miért? - Polly maga is megrémült Mark ijesztő képétől. - Mark! ne némulj meg. Felnőtt emberek vagyunk...
- Lehet, hogy te igen... Szóval... Bette valóban úgy dobott ki, ahogy elmondtam. Tényleg tudok férfiasan viselkedni, semmi szex, stb...
- De hiszen, csak gátlásos vagy. Az emberek nem fekszenek le pár hetes ismertség után. Te pedig, aki még szorongásos is, jó, hogy várni akartál. De mi az, amit kihagytál a történetből?
- Mikor kidobott, mérges lettem. Meg...megerőszakoltam...
- Hogy mi?! - Bette felpattant a padról, és Markra meredt - Pont te, aki összesen ha három emberrel kerültél intimebb kapcsolatba? Ezt el sem hiszem... Na és a nő mit szólt?
- Sírt közben, de akkor még nem érdekelt, aztán közöltem, hogy hívjon rendőrt. De ő azt állította, hogy élvezte. Újra akarta kezdeni. Polly, én most jöttem rá, hogy mennyire szeretem. De nem tehetem tönkre az életét.
- Ha élvezte, akkor nem is minősül teljesen annak... Mark, már megint sírsz? Jesszus, a barátnőim összesen nem sírtak ennyit.
- Valami nincs rendben velem... De...Polly, én azt hiszem szeretem őt! Igen... ez biztos...
De valamit meg kell tennem érte. - Mark arca komollyá vált. - Így jobb lesz mindkettőnknek.
- Éspedig, mit akarsz tenni?
- El fogom hagyni az országot.