22. fejezet

2009.02.15. 20:54 - Fáni

Egy aró kisember. Egy új jövevény. Magában hordozza a jövőt, és tartalmazza a múltat. Emlékek. Fájdalmas, szörnyű emlékek. Ugyanakkor az az ártatlanság arra utasít: ne nézz vissza! Élj! Élj tovább, nevelj fel, légy boldog!

Könnyek. Felnőtt nők, és egy cscsemő szemeiből. Más gondolatok, érzések. A zavarodottság, a félelem, és a szorító érzés, ami nem hagy nevetni. Bette a kezében tartott egy olyan élőlényt ami mindent meghatározott. Polly pedig tudta, hogy neki már csak a múltja lehet a nő. Örökre. Ugyanakkor őt is valami visszatartotta és maga elé meredt. Bette-tel találkozott a tekintetük.

Valami új kezdődött, és egy olyan szakasznak lett vége, ami meghatározta a két nő eddigi életét. Senki nem tudott teljesen boldog lenni. Talán soha nem lesznek rá képesek. De Polly egy valamit tudott, hogy most mennie kell, és sosem szabad visszatérnie.

A bejegyzés trackback címe:

https://netregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr5945242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása